Forster Központ
Forster Központ

letölthető nyomtatványok
PDF

Falképek

PDF

Kőből készült alkotások

PDF

Fém tárgyak

PDF

Harangok

PDF

Fa tárgyak

PDF

Könyvek

PDF

Kerámia tárgyak

PDF

Papír alapanyagú

PDF

Pergamen alapanyagú

PDF

Textil alapanyagú tárgyak

PDF

Orgonák

PDF

Vászonra festett

PDF

Üveg tárgyak

DOC

Adatlap előlap

DOC

Adatlap hátlap

PDF

Műtárgyvédelem és az Európai Unió a kulturális javak védelme és Magyarország uniós csatlakozása

PDF

Kiviteli-engedély köteles nem védett kulturális javak

PDF

Az ingó kulturális örökség védelme Bajorországban

PDF

Pillanatképek a hollandiai műtárgyvédelemrõl

PDF

Műtárgyvédelem és az Európai Unió. A kulturális javak védelme és Magyarország uniós csatlakozása

PDF

Műtárgyak védelme Ausztriában

PDF

Az UNESCO és a műtárgyak védelme.

PDF

Az EUROPOL és a műtárgyvédelem Egy konferencia tapasztalatai

PDF

Az Angol műtárgyvédelem

PDF

Műkincsek védelme Franciaországban

PDF

Svájc: a műtárgyak forgalma és védelme

DOC

Házileltár adatlap előlap

PDF

Házileltár adatlap hátlap

Híreink

Műemlékvédelem – a múltból a jelennek

2016. december 12.

Műemlékvédelem – a múltból a jelennek

Megjelent a magyar műemlékvédelem folyóiratának 2016/5-6. száma. A Műemlékvédelem címlapján Szakolca, az egykori jezsuita templom műtárgy-lomtárnak használt oldalkápolnájának képe látható. Éber László felvétele 1910-ből (Forster Központ, Fotótár, ltsz.: 01.104 N).  A hátsó borítón Jánosrét római katolikus templomának, Szent Miklós-oltáráról készült rajz. Műegyetemi hallgató felmérés, 1875 (Forster Központ, Tervtár, ltsz.: R 31024).

Különleges példányt tart kezében az Olvasó. Nemcsak azért, mert a folyóirat hatvanadik évfolyamához érkezett el 2016-ban, hanem azért is, mert oly időben, amikor jól érezzük, nincs itt ideje az örökségvédelem ünneplésének, a szerkesztő, Bardoly István műemléki, műemlékvédelmi, városképi, városépítészeti időutazásra visz. 1906 és 1948 között járunk. A kor nagyjai által jegyzett tanulmányok a múltról (az akkori jelenről) szólnak, és az egykorvoltból a mának üzennek. A máról beszélnek, ki-ki értelmére bízva. 

BREUER ÚJRA ITTHON

2016. december 16.

BREUER ÚJRA ITTHON

Az Iparművészeti Múzeumban 2017. június 8-ig látható a Breuer újra itthon című kiállítás, amelyet a Magyar Építészeti Múzeummal közösen rendezett meg a tárlatnak otthont adó intézmény. A világhírű, XX. századi, magyar származású építész, forma- és bútortervező művész életútját bemutató kiállításnak külön hangsúlyt ad, hogy a Magyar Nemzeti Bank Értéktár programjának támogatásával 2016 őszén az Iparművészeti Múzeumba érkezett s most itt látható Breuer Marcell gránit asztala, amely egykor a művész New York-i irodájának berendezéséhez tartozott. 

SZARMATA CSALÁDI SÍR MONOR HATÁRÁBÓL

2016. december 1.

SZARMATA CSALÁDI SÍR MONOR HATÁRÁBÓL

Az M4 gyorsforgalmi út M0 autópálya és Cegléd közötti szakaszának építését megelőzően a beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. régészeti feltárások elvégzését rendelte meg a kiemelt közlekedési infrastruktúra beruházások régészeti előmunkálatait koordináló Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtól. A feltárást – a Ferenczy Múzeum közvetítésével – a Salisbury Kft. régészei végzik.

A Monor határában fekvő régészeti lelőhelyen egy Kr.u. 2-3. századra keltezhető temető harminc sírját tárták fel eddig. A sírokból az Alföldet a római korban benépesítő, keleti eredetű szarmaták emlékanyaga került elő. 

A kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásai

2016. november 24.

A kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásai

Lezárult a REVEAL - A Kulturális örökség gazdasági és társadalmi hatásainak feltárása című projekt, amely a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ koordinálásában a Norvég Alap támogatásával és a Magyar Állam társfinanszírozásával valósult meg 2014 és 2016 között.  

A projekt a kulturális örökség, elsősorban az épített örökség társadalmi és gazdasági jelentőségét, potenciálját, az ehhez szükséges jogi, intézményi, finanszírozási, valamint társadalmi feltételeket vizsgálta. Az alapfeltevés szerint a kulturális örökség jelentős társadalmi és gazdasági potenciállal rendelkezik, amely átgondolt örökséggazdálkodással, társadalmi tudatossággal, közösségi együttműködéssel hosszútávon fenntartható, fejleszthető.